Nem minden gyermek számára könnyű kiállni az iskola próbáit. Sokszor előfordul, hogy a gyerek nagyon igyekszik, szorgalmas, próbálja a legjobb tudását beleadni és mégis rosszak lesznek az eredmények, nem jönnek a jó jegyek.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) a tanulási nehézségek csoportjába tartozik. A gyermeknek az alapkészségek terén hiányosságai vannak. Életkorukhoz viszonyítva jelentősen alulteljesítenek. A tanulási nehézségnél a gyermek problémája nem éri el a tanulási zavar szintjét, attól enyhébb. Nehézségek az egyén viselkedésében, beilleszkedésében, a tanulási szokásaiban, a munkához való hozzáálllásában, a szociális magatartásában fordul elő. Szekunder tünetként szorongás vagy agresszió jelenhet meg. Járás szintű pedagógiai szakszolgálat (régi nevén nevelési tanácsadó) állapítja meg, szakvéleményben jelöli ki a fejlesztendő területeket. A különleges bánásmódot igénylő gyermeknek szükséges a fejlesztőpedagógus, szülők, pedagógusok együttes segítsége. Hiszen az ilyen gyerekek az iskolai követelményekhez és a kortársakhoz képest lassabban haladnak. Nem tudnak társaikkal azonos eredményeket elérni.

A sajátos nevelési igény (SNI) a tanulási zavar fogalomkörébe tartozik. “Az intelligenciaszint alapján az elvárhatónál jóval alacsonyabb tanulási teljesítmény, mely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel” (Sarkady -Zsoldos) A tanulási zavar a korai időszakban alakul ki és tünetei a felnőttkorban is fellelhetőek. Megyei és országos szakértői bizottság állapítja meg. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos (több fogyatékosság előfordulása esetén), autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási zavar: pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, figyelem és magatartászavar: pl.: ADHD) küzd. Az alap problémákhoz kísérőjelenségek társulhatnak, például teljesítményszorongás, csökkent énhatékonyság érzése, szociális elszigetelődés, csökkent tanulási motiváció. Az atipikus fejlődés azt jelenti, hogy egy adott tanulási feladathoz szükséges funkciókban részt vevő idegrendszeri hálózatok működésében valamilyen zavar lép fel vagy adott struktúra atipikusan fejlődik. A részképesség zavar nem függ össze az intelligenciával!

Néhány, gyakrabban megjelenő kulcsfogalom:

Diszlexia (olvasás zavara): Diszharmónia a gyerekkel szembeni jogos elvárások az olvasás, írás tanítására szánt idő és gyakorlás mennyisége, valamint az eredmény között. Olyan részképesség zavar, ami az olvasással függ össze.

Diszgráfia (írás zavara): az írásban alaki (olvashatatlan) és tartalmi (hibásan ír) hibákat is ejt. Az írómozgásában megjelennek tünetek. Rossz kéztartással, helytelen ceruzafogással, gyakori együttmozgásokkal, lassú tempóban ír, a vonalrendszerben nem tud eligazodni. A külalakban is megfigyelhető tünetek közé tartozik, hogy sorkövetési elégtelenséggel, változó betűnagysággal, szabálytalan betűformákkal ír. Sokszor átír, áthúz. Az írás tartalmában is megjelennek tünetek. Például iránytévesztések, írott és nyomtatott betűk cseréje, betű kihagyások és toldások. (A helyesírás gyengeségét dysortographianak hívjuk)

Diszkalkulia (számolási zavar): Specifikus tanulási zavar. Amelyet nem indokol az értelmi fejlődés súlyos zavara és nem az oktatás vagy más környezeti probléma. (Ezek külső tényezők. Nehezítik, de nem okai). A dyscalculia nem egységes szindróma, hanem tünetegyüttes.

ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder): Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar. Olyan veleszületett vagy fejlődési rendellenességet takar, amelynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünete a hiperaktivitás, feledékenység és gyenge impulzuskontroll.

Kombinált típus

Figyelemzavar: A figyelemzavaros gyerek általában nehezen tudja figyelmét egy dologra koncentrálni, könnyen ráun a feladatra, külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét. Amikor beszélnek hozzá, olyan, mintha nem figyelne, feledékeny, gyakran elveszít dolgokat.

Hiperaktivitás: Túlmozgás. A gyerek másoknál többet mozog, főleg rendezetlenül, nem megfelelő időben, helyen, módon. Nem képes egyhelyben ülni, fészkelődik, mással foglalkozik, gyakran elhagyja a helyét. Nem képessek odafigyelni a tanórára, így zavarják a tanárt vagy az osztályt. (A hiperaktivitás létezhet önmagában is, a többi tünet nélkül is. Ekkor hipermotilitásról beszélünk. Ha a hiperaktivitáshoz figyelemzavar is kapcsolódik, akkor ADHD)

Impulzivitás: A gyermek nem tudja megfékezni magát, az impulzusok vezérlik. Nem várja meg a kérdés végét és már válaszol, nehezen viseli, ha várakoznia kell…

Főleg figyelemhiányos típus

A tünetek már 12 éves kor előtt jelentkeznek és legalább 6 hónapon keresztül fennállnak ill. legalább két életterületen előfordulnak. Az életkor növekedésével enyhül a hiperaktivitás, de a figyelemzavar fennmarad.

A gyermek szemszögéből: “Nem az ADHD vagyok. Hanem egy Ember, aki ADHD-s” (S. Anett)

Autizmus: Egy egész életen át tartó fejlődési rendellenesség. Egy sokszínű spektrum zavar. A spektrum egyik végén olyan emberek vannak, akik talán nem is tudják magukról, hogy autisták, a másik végén pedig olyan súlyos esetek találhatók, akik folyamatos felügyeletre szorulnak. Az autizmus nem betegség. “Az emberi fejlődés egy lehetséges útja”

Egy autista gyermek szemszögéből: “Rájöttem, hogy az emberi viselkedésnek és magatartásnak sok olyan íratlan szabálya van, amelyet rajtam kívül mindenki ismer” (M. Segar)

Szenzoros feldolgozási zavar (SPD): Neurológiai probléma, a gyermek idegrendszere nem képes feldolgozni a környezetéből vagy a saját szervezetéből érkező látással, hallással, tapintással, szaglással kapcsolatos ingereket. Néhány jellemző tünet:

• zavarják a ruhák címkéi, zokni
• nem szereti, ha simogatják, megölelik
• nem szereti a hajmosást vagy, ha össze kell fognia a haját
• nem szereti, ha maszatos a keze
• egyes ételek állagát, ízét nem szereti
• darabos, pépes ételeket fogyaszt csak
• zavarják a zajok, hangok