Mit jelent az állatasszisztált foglalkozás?

Az állatasszisztált terápia kezdetét az 1960-as évekre tehetjük. Boris M. Levinson pszichiater volt az első, aki Jingles nevű kutyáját bevitte egy terápiás kezelésre egy kisfiú mellé, akivel már jó ideje nem tudott kommunikációs kapcsolatot létesíteni. A kisfiú idővel elkezdett a kutyához beszélni, Levison is bekapcsolódott a párbeszédbe, így értették meg egymást. Később Levison tanulmányt is írt gyerekek és fiatalok pszichoterápiás gyógyításáról, kutya bevonásával. Az 1980-as években az Egyesült Államokban, később több európai országban is felfigyeltek az ember-állat kapcsolat pozitív hatásaira, és elkezdték alkalmazni a kutyákat, mint gyógyító társat.

“A legjobb terapeutának bundája van és 4 lába”

Állatasszisztált foglalkozás során, jelen esetben egy kutya, az alanya és segítője a különböző munkaformában szervezhető tevékenységnek.

Állatasszisztált aktivitás (Animal Assisted Activity-AAA)

Elsődleges célja a pihentető vagy oktató célú közös tevékenység a terápiás állattal. Célja egy általános kedélyállapot fokozása, örömszerzés, életminőség javítása, szociális kapcsolatok ápolása. Ide tartoznak az egyszeri rendezvények, csapatépítők, bemutatók, látogatóprogramok.

Állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy-AAT)

Meghatározott terápiás cél elérése érdekében szervezik ezt a fejlesztő/terápiás foglalkozást. Például mozgásfejlesztés, érzelmi, szociális, kognitív fejlesztés, kommunikáció serkentése, életminőség javítása stb. A képzett állat terápiás folyamatba való bevonásával érik el a kitűzött terápiás célt.

Állatasszisztált oktatás (Animal Assisted Education-AAE)

Ebben az esetben a tanórán az aktuálisan előírt tananyag elsajátítását segítik az állat bevonásával végzett feladatok.

Az állatok jelenlétének hatékonyságát kutatások is alátámasztják:

Állatok simogatásának hatására csökken az emberek vérnyomása, szívfrekvenciája, ami hosszú távon is nagyon jótékony, egészségmegörző hatású. Friedmann és munkatársai (1983, id. Bergler, 1988) 36 gyerek vérnyomását vizsgálták teljesítményhelyzetben (könyvből kellett hangosan felolvasniuk). Minden gyereknek percenként mérték a vérnyomását és minden gyereket vizsgáltak egyszer kutya nélküli helyzetben, egyszer pedig kutyával. A gyerekek pulzusszáma és vérnyomása alacsonyabb volt a kutya jelenlétében.

Stresszhelyzetben pusztán egy állat jelenléte is képes csökkenteni a személy megélt stresszérzését, szinte ugyanolyan mértékben, mint egy segítő házastárs jelenléte. Allen és munkatársai (1996) kísérleti helyzetben vizsgálták a személyek sztresszparamétereit. A kísérleti helyzetben jelen volt egyszer a házastárs, barát és a kísérleti személy háziállata. Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérleti személyek stresszmutatói a háziállatuk és házastársuk jelenlétében voltak a legkedvezőbbek.

A kutyák feltétel nélküli elfogadása az egyének pszichés jóléte szempontjából fontos. A kutya akkor is örül és szeret, ha rossz jegyet hoztál, ha nincs pénzed vagy túl duci az alakod. Meg lehet vele osztani a bánatot, örömöt, képes együttérzően viselkedni. Folse és munkatársai (1994, id. Friedmann, 2000) vizsgálatukban depressziós egyetemistákat részesítettek állatasszisztált csoportterápiában. A résztvevők 7 héten keresztül hetente egyszer terápiás foglalkozásban részesültek, majd ezt követően mérve szignifikánsan nagyobb változást mutattak depressziós tüneteik csökkentése szempontjából, mint a kontrollcsoport.

A tanulmányi teljesítményben megmutatkozó nehézségek és magatartási problémák mögött sok esetben érzelmi zavarok is állnak, akár kiváltó okként, akár ráépült másodlagos problémaként. Az ilyen gyerekeknek sokat jelenthet egy olyan társ, aki nem a teljesítményük alapján ítéli meg őket, hanem mindentől függetlenül szeretetet ad.

Az állatok jelenléte serkenti a spontán érzelemkifejezést, ami a pszichés és ezen keresztül a fizikai jóllétben is nagyon fontos. (Perelle és Granville, 1993) Az emberek sokkal könnyebben tudnak egy állattal kapcsolatba lépni, mint egy emberrel. Az állatokkal való kapcsolat minden kockázattól mentes, nem mérettetik meg az ember és nincsenek elvárások. (Fine és Beck, 2010)

Mitől terápiás egy terápiás kutya?

Egy kutyus nemcsak attól lesz terápiás, hogy kedves, szeretgetni való, visszahozza a labdát és nem harap meg. A terápiás kutyának az elsajátított engedelmességi feladatokon túl egy két lépcsős (temperamentum és terápiás) vizsgát kell még tennie a MATESZE független bírái előtt. Itt bizonyítja alkalmasságát a terápiás munkára. Megmutatja, hogy semmilyen körülmények között nem mutat agressziót, minden körülmények között kiegyensúlyozottan viselkedik. Szociálisan érzékeny, szívesen lép interakcióba emberekkel, megbízik bennük és szívesen dolgozik velük. Szereti, eltűri az ölelgetést, még az ügyetlen simogatást, lefogást, átkarolást is. Az erős környezeti ingereket (zajok, szagok, hirtelen mozdulatok) is jól tűri. Mindezeket szívesen csinálja. Rendelkezik az aktuális orvosi és egészségügyi vizsgálatokkal. Felvezetője pedig két évente igazolást nyújt be szakmai munkájukról, helyszínéről az egyesületük felé.

Miben segíthet egy terápiás kutya a foglalkozásokon?

Affektív, pszichomotoros és kognitív területeken például:

• szociális készségek
• érzelmi intelligencia
• szorongásoldás
• szelektív mutizmus
• beszédindítás
• kutyáktól való félelem
• gyászfeldolgozás
• nagymozgások
• finommotorika
• testséma
• beszédkészség
• beszédértés
• szókincsbővítés
• auditív-vizuális figyelem
• emlékezet
• szerialitás

Kutyás terápia hatásai:

• erősödik az önbizalom
• oldódik a szorongás
• javulnak a szociális-érzelmi kapcsolatok
• összpontosul a feladatra való figyelem
• pozitív irányba mozdul a mozgáskészség fejlesztése

Luckyval való közös munka pedig mindig vidám és vicces.

Luckyval többféle kutyás terápiás foglalkozásra van lehetőség

• játékos, egyéni, egyszerű “kutyázós” alkalom (AAA) (pl: a gyermek szeretne kutyát, de még nem lehet neki, fél a kutyától, nincs lehetősége aranyos kutyával barátkozni, szeretne többet megtudni a kutyázásról, a szülő kíváncsi, hogyan viszonyul gyermeke a kutyához…) ez egy kötetlen óra attól függően mire van igény. Sok simogatás, sétáltatás, trükkök kérése/bemutatása, beszélgetés, kutyás felszerelések megismerése, felelős kutyatartás, kutyanevelés lehetőségei, esetleg bátorságpróba a kutyával… A foglalkozásokat én vezetem.

• játékos, csoportos Kutyálkodás (AAA) foglalkozás a sikerélmény, a szociális kapcsolatok, a szorongás, az önbizalom erősítésére. A foglalkozást én vezetem.

• rendszeres, egyéni, fejlesztő foglalkozás/terápiás kutyával. (AAT) A gyermek egyéni, fejlesztő terápiája kutya bevonásával. A foglalkozást én vezetem.

• rendszeres, csoportos / egyéni fejlesztő foglalkozás / terápia. (AAT) Luckyval csatlakozunk a csoportos/egyéni munkához. A foglalkozást az adott fejlesztőpedagógus / gyógypedagógus / konduktor / mozgásterapeuta tartja, nem én. Közösen, team munkában dolgozunk együtt. Például autista óvodai csoport, alapozó terápiás csoport…

• alkalmanként vagy rendszeresen tanórákon/óvodai foglalkozásokon való részvétel. (AAE) Ilyenkor a pedagógussal, előre egyeztetve, megbeszéljük az óra célját, közösen összeállítjuk a “kutyás” óravázlatot. Tehát nem szükséges, hogy a pedagógus kutyás terápiás foglalkozásvezető képesítésű legyen. Segítek az óra összeállításában. Ilyenkor természetesen az órát a pedagógus tartja, én a kutya felvezetője vagyok.

• időseknek tartott kutyás terápiás foglalkozás. (AAA) Például idősek otthonában tartott foglalkozás, ami ráveszi az idős embereket, hogy kijöjjenek a szobájukból, elősegíti, hogy mozogjanak, játszanak, nevessenek. Kedves élményt, sok szeretetet és “beszédtémát” ad a következő találkozásig. A foglalkozást én vezetem.

• egyéb lehetőség megbeszélés szerint