Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?


Mire érdemes odafigyelni gyermekünk fejlődésénél?

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyermekek fejlődéstörténetében gyakran találhatók közös vonások. Az alábbi felsorolás olyan rizikófaktorokat és figyelmeztető jeleket tartalmaz, amelyekre érdemes odafigyelni.

Fontos hangsúlyozni, hogy egy-egy jel önmagában még nem jelent problémát, és nem jelenti azt sem, hogy gyermekünknél később biztosan tanulási vagy viselkedési nehézség alakul ki. Ha azonban több tényező is jelen van, vagy a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődése eltér a kortársaiétól, érdemes szakemberhez fordulni.

Sokszor halljuk a jó szándékú mondatokat:

„Majd kinövi.” „Csak azért nem rajzol, mert fiú.” „Nem ül meg egy percig sem, hát gyerek.” „Én is ilyen voltam.”

De hallgassunk a megérzéseinkre is! Merjünk szakember segítségét kérni, ha nem vagyunk valamiben biztosak. Egy szakember véleménye megnyugtató választ adhat, vagy szükség esetén időben elindíthatja a megfelelő segítséget. A korai felismerés mindig előnyt jelent.

Rizikófaktorok és figyelmeztető jelek:

A várandósság alatt

  • veszélyeztetett terhesség
  • vérzés
  • jelentősebb gyógyszerszedés, alkohol-, dohány- vagy drogfogyasztás

A születés körül

  • elhúzódó vagy nagyon gyors szülés
  • koraszülés vagy túlhordás
  • köldökzsinór rátekeredése
  • oxigénhiányos állapot
  • elhúzódó újszülöttkori sárgaság
  • hosszabb inkubátoros ellátás
  • fogó vagy vákuum alkalmazása
  • császármetszés

Ezek önmagukban nem okoznak fejlődési problémát, de bizonyos esetekben növelhetik annak kockázatát.

Csecsemőkorban

  • nehezen megnyugtatható, sokat síró baba
  • túl kevés vagy túl sok alvás
  • szopási nehézségek
  • túl feszes vagy túl laza izomtónus
  • a mozgásfejlődés késése vagy szokatlan mintázata
  • csak egyik oldalra fordul
  • nem szeret hason feküdni
  • nem nyúl tárgyak után
  • kimarad a kúszás vagy a mászás, illetve szabálytalanul mászik
  • túl korán áll fel
  • kevés gagyogás, gőgicsélés, nevetés
  • nem érdeklődik a környezete iránt
  • rágási nehézségek, sokáig csak pépes ételt fogad el

Kisgyermekkorban

  • későn indul a beszéd
  • beszédét sokáig csak a szülők értik
  • nagycsoport végére is sok hangot pontatlanul ejt
  • nem érdeklődik a mesék iránt
  • nem tud rövid történetet elmesélni
  • nehezen tanul verseket
  • kerüli a rajzolást, firkálást
  • rövid ideig tud figyelni
  • játéka nem életkorának megfelelő
  • nehezen alakít kapcsolatokat
  • kerüli a szemkontaktust vagy a testi érintést
  • zavarják a hangos zajok, a tömeg
  • nagyon válogatós
  • érzékeny a ruhacímkére, zoknira, sapkára
  • nem szereti a hajmosást vagy fésülést
  • nem szeret kézműveskedni
  • kerüli a hintázást, csúszdázást, mászókázást
  • gyakran elesik vagy nekimegy tárgyaknak
  • ügyetlennek tűnik a mozgása
  • nehezen tájékozódik
  • bizonytalan az alapvető ismeretekben (címe, szülei neve, napok, évszakok stb.)

Kisiskolás korban

  • nehezen tud tartósan figyelni, ugyanakkor kedvenc tevékenységeiben teljesen elmélyül
  • gyakran kell figyelmeztetni
  • sokszor visszakérdez
  • félrehall utasításokat
  • nehezen fogalmazza meg gondolatait
  • szókincse szegényes
  • kerüli a rajzolást, barkácsolást
  • nehézkes ceruzafogás, írás
  • írás közben szokatlan testtartást vesz fel
  • betűtévesztések
  • lassú, akadozó olvasás
  • nem tudja visszamondani az olvasott szöveget
  • lassú munkatempó
  • gyengébb emlékezet
  • nehezen tanul verseket
  • ritmus visszatapsolása nehéz
  • matematikai és szöveges feladatok nehézséget jelentenek
  • nehezen tanulja meg a szorzótáblát
  • nehézséget okoz a számsor oda-vissza mondása
  • ügyetlen mozgás, bizonytalan egyensúly
  • nehezen tanul meg úszni (különösen a hátúszás vagy a gyorsúszás légvétele)

Fontos tudni

A fenti jelek nem diagnózisok, csupán olyan jelzések, amelyek indokolhatják egy részletesebb szakmai vizsgálat elvégzését.

A gyermek fejlődését számos tényező befolyásolja: a szeretetteljes családi háttér, a megfelelő ingerkörnyezet, a személyisége, kitartása, értelmi képességei, valamint az őt körülvevő elfogadó és támogató közösség. Ezek együtt segítik abban, hogy képességeit kibontakoztassa, sikeresen vegye az iskolai akadályokat, és kiegyensúlyozott felnőtté váljon.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Érdemes szakemberhez fordulni, ha:

  • több fejlődési területen is bizonytalanságot tapasztalunk
  • gyermekünk fejlődése látványosan eltér a vele egykorú gyermekekétől
  • az óvoda vagy az iskola is jelez nehézségeket
  • gyermekünk gyakran kudarcot él át, szorong a feladatoktól, vagy elveszíti az érdeklődését
  • bizonytalanok vagyunk abban, hogy gyermekünknek milyen támogatásra lenne szüksége

A komplex diagnosztikai felmérés célja nem a gyermek „címkézése”, hanem annak feltérképezése, hogy mely területeken erősebb, és hol van szüksége támogatásra.

A vizsgálat során képet kapunk többek között a gyermek:

  • részképességeiről
  • figyelmi és emlékezeti működéséről
  • gondolkodási folyamatairól
  • mozgásos és grafomotoros képességeiről
  • és az iskolai beváláshoz szükséges alapvető képességeiről

A felmérés eredménye segít abban, hogy a gyermek számára a megfelelő fejlesztési irányt és a hozzá leginkább illeszkedő támogatási formát válasszuk ki.

Minden gyermek más ütemben fejlődik. A cél nem az összehasonlítás, hanem annak megtalálása, hogyan tudjuk őt a saját erősségeire építve a lehető legjobban támogatni.